Elérhetőségek

9600 Sárvár,
Tomori P. u. 14.
E-mail küldése

Dokumentumok

Ne szajkózzuk, vagy inkább mégis!

 

Az énekesmadaraink téli védelmével, helyes etetésükkel minden évben, rengeteg írás foglalkozik. Ebben cikkben most nem róluk, hanem egy nagyobb testű madárról, a kétes hírű madárszépségről, a szajkóról szeretnék néhány gondolatot leírni.

A szajkó (Garrulus glandarius) Magyarország egyik legismertebb madara. Az énekesmadarak rendjébe és a varjúfélék családjába tartozik. A vidéken mátyásmadárnak nevezett állat ügyesen utánozza az ölyv vagy a kutya hangját is. Kimondottan szép, az énekesmadarakhoz képest nagy testű madár. Magyarországon sajnos nem védett, a vadászati idénye augusztus elsejétől február végéig tart. A vadászkalapok éke, a szajkó kék színű tollacskáiból készül. Kérdés: vajon hasznos vagy inkább kártevő állatról van szó? A legújabb németországi vizsgálatok kimutatták, hogy kártevése (fészekelfoglalás, fészekrablás, termésevés) eltörpül a madár erdővédő tevékenysége mellett. A szajkó mindenevő, de a táplálék jellege évszakos változást mutat. Tavasszal, nyáron és különösen költési időben döntően állati táplálékot fogyaszt. Az étrendjében ott sorakoznak az erdőkárosító férgek, hernyók, ízeltlábúak, puhatestűek, rágcsálók. Ősszel és télen viszont magokkal, tölgy és bükk makkal, mogyoróval, gyümölcsökkel is táplálkozik.  Az erdei fákkal, különösen a tölggyel a kölcsönösen előnyös (szimbionta) kapcsolata bizonyított. A szajkó a makkevésével terjeszti a tölgyet, a fákat megtisztítja a kártevőktől. Cserébe makkot és búvóhelyet kap.

Mivel a szajkó elszaporodását a természetes ellenségei megakadályozzák, így ennek a színes madárnak a vadászata, üldözése nem indokolt. Ha a téli madáretetőnknél is feltűnik egy-egy szajkó, ne kergessük el, inkább figyeljük meg a viselkedését.

 

Felhasznált irodalom:  



Csatolt fájl(ok):






Sárvári Környezetvédő és Természetbarát Egyesület - Magyar